Spice and Wolf

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkasistennő, akit a földeken dolgozó emberek a jó termést meghozó istennőnek tartottak, hozzá imádkoztak, az ő jóindulatának elnyerésére tartottak fesztivált aratáskor. De telt-múlt az idő és Horo istennő kultusza az újabb, az elfogadottá vált vallás térnyerésével üldözendő pogány tévelygéssé minősült, amelynek csak kis, távoli falvakban maradtak hívei. Egy szép nyári napon, az istennő tiszteletére megrendezett ünnep idején, egy vándorlegény érkezett Pasroe falucskájába. Ez a vándorlegény egy messziről jött, sok tájat bejárt ifjú kereskedő volt, becsületes neve Craft Lawrence vala.

A falubeliek örömmel látták Lawrence-et, az esti beszélgetés során elmeséltek neki ezt-azt, panaszkodtak a kiszámíthatatlan termésistennőre. Este visszament Lawrence a lovaskocsijához, hogy az áruja mellett, arra vigyázva, a holdfényes szabad ég alatt töltse az éjszakát, ám ekkor bizony igen nagy meglepetés érte: a kocsiban egy ismeretlen (és mezítelen) farkasfülű és farkasfarkú leányt talála, aki magát Horónak, az aratás istennőjének nevezé. Nemigen akaródzik az ifjúnak elhinnie e történetet, de miután Horo bebizonyítja az igazát, Lawrence beleegyezik a leány ama kérésébe, hogy hazavigye őt messze északra, a szülőfalujába, el innen, ahol már egyre kevesebb híveinek a száma. Máig is utazgatnak, ha még meg nem érkeztek…”

SW

… de még nem érkeztek meg, így kétszer 12(+2) rész után Lawrence és Horo kalandjai még mindig nem értek véget.

A sorozat a középkori kereskedők világába kalauzolja a nézőket, amelyben a már jó néhány eseményt átélt, de a több száz éves Horo mellett még mindig tapasztalatlannak tűnő Lawrence lavírozik a profit és a megbízhatatlan kereskedőtársak miatti elbukás között, utóbbit általában csak Horo (aki egyébként Holo lenne, de ez se a fansubbereket, se a fansubot nézőket nem érdekli, szóval ugorjuk is át ezt a lényegtelen apróságot) segítségével elkerülve.

Horo a Bölcs FarkasHoro a Bölcs Farkas

A kardozós-varázslós-harcolós animék után üdítőnek éreztem, ahogy ez a sorozat a középkori fantasy egy másik szeletét dolgozza fel. A pénzváltások és különböző üzletelési stratégiák mellett azonban a két főszereplő kapcsolata is legalább ennyire a szériák erős oldalát képezte: lassan kölcsönös bizalom épül ki köztük, hogy a második sorozatra felismerjek egymás iránti szerelmüket és ennek zavaró tényezőit is (Horo ugyebár egy időtlen idők óta fiatal varázslény).

LawrenceHa felhúzzák, Lawrence is tud ijesztő lenni

Kettőjük karaktere fűszerezi meg igazán a Spice and Wolfot: Horo (vagy ahogy szereti magát hívni: Horo a Bölcs Farkas)  rejtélyes, bölcs, tapasztalt, de ugyanakkor életvidám, makacs, néha már nevetségesen öntelt, messze nem tökéletes (a kocsmázásban általában nem sikerül eltalálnia a határt), a néhanapján túl magabiztos, de alapjában vévő tehetséges kereskedő és érző szívű Lawrence tökéletesen kiegészíti őt. Kettejük személyiségének bemutatására rengeteg idő jut az epizódok alatt, nagyszerűen megírt párbeszédeik szintén a S&W hangulatát fokozó tényezők közé tartozik…

… ami szerencsés is, mert a kereskedésről szóló szálat néha nagyon elhúzták, példának okáért a második sorozat első hat részét kitevő történetet 4-5 részben meg lehetett volna valósítani véleményem szerint. Amikor elmúlt az újdonság varázsa, már nem mindig éreztem olyan érdekesnek a farkas és a kereskedő üzletelését, és azok a részek, amelyekben Horo alig szerepelt, kimondottan unalmasnak találtattak a mérlegemen.

7/10

Reklámok

Spice and Wolf” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s