Bakuman

Mashiro Moritaka kiskorától kezdve szeretett rajzolni, a Shounen Jump Shounen Jack számára dolgozó mangaka nagybátyját követve. A nagybácsi azonban nem volt valami sikeres, és az évekig tartó kudarcnak a bácsi halála vetett véget. Hivatalosan a munkától való kimerülésbe halt bele, amit Mashiro sosem hitt el – végtére is hogy halhatna meg a munkája miatt egy olyan mangaka, akinek már hosszú ideje nem fut semmilyen mangája?

Pár évvel később a tizennégy éves Mashiro a tizennégy évesek átlagos életét éli. Még mindig szeret rajzolni, de nagybátyja példáján tanulva esze ágában sincs mangakává válni. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy a tanórákon arról a lányról készítsen rajzokat, aki pár sorral előtte ül, és aki tetszik neki. Ahhoz viszont már nincs meg a bátorsága, hogy szóba is elegyedjen Azuki Mihóval. Egy napon azonban padjában felejti a füzetét és mire visszarohan érte, kénytelen konstatálni, hogy a leghátsó padban ülő éltanuló, Takagi Akito már felfedezte a füzetbe rajzolt portékat. Nem szándékozik azonban felfedni Mashiro titkát, ehelyett inkább javaslatot tesz: készítsenek együtt mangát! Moritaka persze azonnal visszautasítja az ötletet, de amikor Takagi elintézi, hogy végre szóba álljon álmai csajával, az események váratlan fordulatot vesznek…

Moritaka
Akito
Miho

A Bakuman sokoldalú, sok szempontból nagyszerűen teljesítő manga:  nagyon kidolgozott, informatív, van benne jellemfejlődés,  fetrengve röhögős poénok, románc, – és a fiúk pályafutásának figyelemmel követése sosem unalmas, ahogyan igyekeznek folyamatosan javulni, majd jobb olvasottságot elérni, mint a riválisaik, a többi fiatal mangaka.

Az otakutörténetekkel (pl. Genshiken) ellentétben a Bakumanban nem (illetve nem csak) arról van szó, hogy a szereplők mennyire rajonganak egy-egy mangáért, hanem a profi mangakák életét mutatja be, onnantól, hogy milyen tollakat használnak a szereplők vagy a háttér megrajzolásához, odáig, hogy milyen eljárással döntenek a nagy magazinok szerkesztői arról, hogy melyik történetet publikálják a magazinban, vagy, hogy hogyan dolgoznak az olyan,  rajzoló-író munkamegosztásban dolgozó munkatársak, mint Mashiro és Takagi. (Ez utóbbiban a Bakuman manga szerzői igazán tapasztaltak, mivel ez a Death Note rajzolójának és írójának jelenlegi munkája.)

Nem véletlen írtam fentebb sokoldalú, sok szempontból nagyszerűen teljesítő mangát: az anime első felében némileg csalódnom kellett, bár rossznak semmiképpen nem nevezhetem. Nagyon nyújtották a történetet, sokkal lassabban haladt, mint a mangában, részben a szereplők hangulatának néha feleslegesen bő lére eresztett érzékeltetésében, részben pedig az időnként beiktatott fillerjelenetek miatt. Volt olyan rész, amelyik összesen tizenegy (!) oldalt dolgozott fel a mangából. Nem tudom, minek kell ennyire lassítani az animét, ha már több, mint 100 fejezet van a mangából, 25 rész alatt akkor se érte volna be az anime, ha kicsit gyorsabb tempóval halad. Az anime mentségére legyen mondva, az extra jelenetek általában illenek a  hangulathoz, és a hozzáadott poénok/utalások között voltak ütősek.

a subberek is jól elszórakoztak időnként

A 14. résztől kezdve aztán végre normális tempóra váltott a sorozat, tényleg beindult, és onnantól kezdve még élvezetesebb lett, mint korábban.

A külsőségekről nincs sok mondanivalóm: a grafika rendben van, a legtöbb szinkronhang is (a fiúk elsőszámú versenytársának, Niizumának a seiyuuját nehezen szoktam meg), viszont az opening… Tudom, hogy a Bakumannak a női manga/animefanok között is sok rajongója van, de könyörgök, attól ez még egy shounenanime! Miért kellett egy ilyen nyálas valamit betenni openingnek?

A sorozat folytatását egyébként már a tavalyi év végén bejelentették, remélem, hogy az ősszel induló második szezonból már sikerül kiradírozni a zavaró tényezőket.

Ez a sorozat meg legyen mondjuk

7,5/10

Advertisements

Bakuman” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Királyságos anime volt, és szerintem nagyon jól megoldották így, hogy pont akkor ért véget az első sorozat, amikor megtudták, hogy SPOILER: sorozatuk lesz.

  2. Szerintem a végére sokkal jobb lett, mint indult. Az elején az a románc nonplot Azukiékkal nagyon fájt. Szerencsére utána a háttérbe szorult, onanntól egy rossz szavam se.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s