Mahou Shoujo Madoka Magica

A középiskolás Kaname Madoka  élete nyugodtan telik, amíg egy nap új diák nem érkezik az osztályába, Akemi Homura. A zárkózott, titokzatos lány megjelenése önmagában is beszédtéma Madoka és barátnői, Sayaka és Hitomi számára: úgy tűnik mintha Homura valahonnan ismerné Madokát. A meglepetéseknek azonban még nincs vége, este Madoka és Sayaka egy sebesült, menyétszerű állatkára  bukkannak, amit akit Homura üldöz. A jószágot magukhoz véve menekülni kezdenének, de hamarosan egy elborult, szürreális világban találják magukat, ahonnan egy mahou shoujo, Mami menti ki őket, elűzve azt a boszorkányt, aki ezt a furcsa világot létrehozta. Megköszöni a lányoknak, hogy megmentették Kyuubey-t – aki viszont azonnal megkéri Madokát, hogy egy kívánságának teljesüléséért cserébe váljon ő is mahou shoujóvá.

Amikor még ment, sokat olvastam arról, hogy így milyen jó anime, úgy milyen jó anime,  azt kell mondanom, hogy megértem, miért a téli szezon egyik legnagyobb hype-ot kapott sorozata a Mahou Shoujo Madoka Magica.

Első pillantásra csak egy átlagos mahou shoujo animének tűnhet (iskoláslányokkal és egy aranyos állattal, ami varázserővel látja el a lányokat, hogy harcoljanak a gonosz erőkkel), de nem az. Nagyon nem az. Már a grafika is elég lenne ahhoz, hogy különleges sorozat legyen (most először értékeltem nagyra a Shaft elborult megoldásait),de ez csak a jéghegy csúcsa. A sorozat zenéje szintén kiváló, mind a háttérzene, de az opening és az ending is, mindkettő hozzátesz valamit a mű hangulatához.

12 rész alatt persze nincs idő arra, hogy a hagyományos, a Sailor Moonhoz és társaihoz hasonló módon több rész menjen el a jelentéktelen szörnyecskék többé-kevésbé egyszerű levadászásával. A néző álla már a harmadik rész alatt közeli ismeretséget köthet a padlóval, amikor is egyértelművé válik, hogy hiába az aranyos, gyerekes karakterdizájn, ez bizony egy felnőtteknek szóló anime, sötét hangulattal, és durva meglepetésekkel, amelyek felforgatják a mahou shoujo műfaj toposzait.  A jól megírt történetben mindennek megvan a szerepe, a maga ideje – üdító kivétel azok között a sorozatok között, amik még 12 részt sem tudnak kitölteni fillerepizód vagy felesleges jelenetek nélkül. és még azt is sikeresen megoldották, hogy át is érezzük a szereplők hangulatát, de azért ne is legyen idegőrlően hosszú emózás. Egyedül az zavart benne, hogy Madoka mintha egyáltalán nem tanult volna az átélt eseményekből, – mintha nem is lettek volna hatással rá hatással az események, a személyisége alapvetően nem változott meg [a sorozat mentségére legyen mondva, hogy a lány jólelkű, naiv  jelleme nagy szerepet kapott a fináléban].

9/10

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s