Guilty Crown 15-16.

Ez a bejegyzés azért született, mert a címben jelzett részekben elég olyan esemény történt, amikhez rövid, random, nem feltétlenül koherens  kommenteket fűznék . Magukról a eseményekről nem írnék részletesebben, mert aki látta az epizódokat, az úgyis tudja, hogy miről van szó – aki pedig még nem tart itt, az úgyis jobban teszi, ha inkább kihagyja ezt a posztot.

– Ezek a részek sokkal jobban tetszenek, mint a sorozat első fele (bár néhány dologba bele lehetne kötni). Kár, hogy az első felébe beletömtek egy rakás felesleges klisét és fanservice-t, ami nélkül (szerintem) teljesen jól meg lett volna az anime.

– Határozottan értékelem Shu új stílusát, személyiségét. Azt nem mondom, hogy nagyon szimpatikus lenne, de már nagyon elegem volt a szenvedéséből és abból, hogy mindenki őt szívatta, úgyhogy örülök annak, hogy végre fordult a kocka. Azt viszont jónak tartom, hogy nem fordult azonnal 180 fokot a személyisége Hare halála után, hanem csak azután borult el teljesen, hogy Argo tovább feszítette a húrt. (Argót egyébként nem tudom sajnálni: ha van is igazság abban amit mondott, akkor is rosszul adta elő, az pedig, hogy a hívei előtt fikázta Shút,nos, az kimondottan ostoba ötlet volt. A Shurer (találó becenév) alárendeltjei és tisztelői előtt talán mégse az a nyerő stílus, hogy Ne ugassá’ nekem, amikor te csak Shu vagy.)

– Hare halála: ha megható jelenet is volt, sajnos azt kell mondanom, hogy nem lepett meg túlságosan. Aki látta a Code Geass R2-t, az tudja mire gondolok

– Ha már szóba került a CG R2, hadd említsem meg azt, hogy Shu történetének legújabb fejlemények zavaróan emlékeztetnek a Zero Requiem néven ismert eseménysorra. Azért remélem, hogy a Guilty Crown vége nem lesz totális koppintás.

– Ayase: már korábban is kedveltem, mostanra egyértelműen a kedvenc GC-szereplőmmé vált

– Inori: 16 rész alatt sem sikerült megkedvelnem, nem véletlen, hogy a sorozatból eddig a 13-14-15. részek tetszettek leginkább: Inori alig szerepelt ezekben. Abszolút semmilyen érzést nem tud kiváltani belőlem (illetve egyszer sikerült: amikor az ötödik vagy hanyadik részben bevallotta, hogy csak Gai parancsára csábította el Shút – na, ott elég dühös voltam) Viszont a múlt heti rész végének eseményei legalább azt elérték, hogy most már kíváncsi legyek arra, hogy akkor mi is a helyzet vele és Manával

– Gai feltámadása: még elég sok dolog nem derült ki vele kapcsolatban (ki volt a már többször emlegetett apja, hogyan hozta létre jól felszerelt terroristacsoportját), úgyhogy nem lepődtem meg azon, hogy visszakerült a történetbe (bár nem hiányoltam azt, hogy ötpercenként istenítette őt valamelyik híve), azon viszont igen, hogy a visszatérését a GHQ szponzorálta.

– Utolsó pontként azt mondhatom, hogy eddig elég jól elszórakoztatott a GC – ha nem is egy örök klasszikus, de az utóbbi időben kevés animével fordult elő, hogy ennyire érdekeljen a folytatás, hogy minden héten tűkön ülve várjam az új részt, mint a Guilty Crownnál.

Ezt meg csak a lulz kedvéért:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s