Bakuman 3

Bakuman-3

Ezzel a sorozattal befejeződött Mashiro és Takagi története. Az összesen 75 rész alatt a sorozatot követők hosszú utat járhattak be a fiúkkal, amelynek kivitelezése helyenként lehetett volna ugyan jobb is, de úgy gondolom, hogy a Bakuman ennek ellenére is az utóbbi évek legjobb animéi között tartható számon.
Magáról a harmadik sorozat történetéről nem tudok sokat elmondani: ott kezdődött, ahol az előző sorozat véget ért, ugyanolyan természetesen folyt, mint az előző, sosem vált ismétlődővé, egyhangúvá, mindig akadt valami, ami felpezsdítette a történetet, hol egy új szereplő, hol egy régi szereplő új mangája tett arról, hogy a Shounen Jump Jack mangakáinak élete sose legyen unalmas, eközben több, eddig kissé elhanyagolt szereplő (pl. Miho és Hiramaru) is fontosabb szerephez jutott. Az újdonságok közé tartozik, hogy megjelent az anime egyetlen valódi negatív szereplője, aki még érdekesebbé és sokszínűbbé tette a történetet. A sokszínűség abban is megjelent, hogy a sorozat utolsó részeiben a történet a seiyuuk világába is kitekintett.

Bakuman_S3_-_06_4Bakuman_S3_-_06_1 Bakuman_S3_-_07_3Bakuman_S3_-_06_2Bakuman_S3_-_20_1 Bakuman_S3_-_25_5

A történet tehát ugyanolyan izgalmas, mint korábban, és emellett szerencsére a poénok minősége is a régi maradt maradt. A grafika se nagyon változott (bár ez nem feltétlenül pozitívum: volt olyan arckifejezés, amiről nem tudtam eldönteni, hogy ezt most elrontották, vagy szándékosan rajzolták ilyen hülyére, lásd lentebb). A legnagyobb problémám az openingekkel és az endingekkel volt: a sorozat második felére sikerült elérni, hogy mindkettőt átugorjam mindig (amit azért elég ritkán szoktam csinálni): egyiknek se valami fantáziadús a képi világa és a kiválasztott dalok megint nem shounenbe illőek voltak.

8/10

Bakuman_S3_-_05

A három sorozatra visszatekintve két dolgot szeretnék megjegyezni:

a) egy idő után elég zavaróvá vált, hogy a szereplőkön nem látszott meg az idő múlása, a huszonéves Mashiróék semmivel nem látszottak öregebbnek tizennégy éves énjüknél

b) a manga adaptációjának sebessége érdekes képet mutat: az első két sorozat kb. 90 fejezetet dolgozott fel (az első széria egészen pontosan a 34. fejezet végéig jutott), a mostani pedig majdnem annyit, amennyit az első kettő összesen. Utóbbi elég húzósnak hangozhat, de valójában egész jól sikerült, csak egy pár fejezetes történetrészt hagytak ki (de mivel az a manga egyetlen valóban gyenge része volt, ennek kihagyása inkább az anime előnyére szolgált), meg pár poént. Az utolsó részre még arra is maradt idő, hogy kicsit kibővítsék a manga meglehetősen rövidre sikeredett lezárását.

Reklámok

Kotoura-san

(Folytatva az előző bejegyzésben tárgyalt sorozat hangulatát:)

Kotoura Haruka kiskora óta képes olvasni mások gondolataiban (pontosabban hallani őket), de mivel a kimondott és a ki nem mondott hangokat nem tudja megkülönböztetni egymástól, és így sokszor – szándéka ellenére – kikotyogja mások legféltettebb titkait is. Ezeket az illetők beismerés helyett persze inkább letagadják, hazugnak nevezve Harukát. Emiatt a lányt már általános iskolás korában megrögzött hazudozónak tartják ismerősei, barátait idővel mind elveszíti, majd apja, végül anyja is otthagyja őt, azt kívánva, bárcsak ne szülte volna meg Harukát.

Bővebben…

Magi

MINDEN AZ ÉN HIBÁÁÁÁÁÁÁM!!

Ahem, khmm, elnézést.

Szóval:

Aladdin, Alibaba, Dzsinn… a Magi az Ezeregyéjszaka meséinek világát veszi alapul történetéhez.

Alibaba egy fiatal kereskedő, akinek elég rosszul megy az üzlete. Jelenleg épp egy gazdag kalmár beszállítója, de kezdi elveszteni az abba vetett reményét, hogy a munkájából meg tudna élni és azt tervezi, hogy ha a mostani megbízása véget ér, szerencsét próbál a közeli Toronyban, hogy meggazdagodjon.  A Torony egyike azon titokzatos és hatalmas épületeknek, amelyek 14 évvel ezelőtt jelentek meg a világ különböző részein, és amelyekben a legendák szerint kincseket és varázserejű tárgyakat találhatnak a tornyokat felkereső és azokat meghódító kalandorok.

Bővebben…