Kenran Butou Sai: The Mars Daybreak

KBS

A távoli jövő: a fiatal Gram az immár élhetővé tett Marson él. Aktuálisan éppen egy építkezésen dolgozna, de a bolygót sújtó gazdasági válság miatt több munkatársával együtt őt is elbocsátják. Amikor az Auróra Hajója nevű tengeralattjáró kalózbandája a városukba érkezik, hogy megcsapolják a kormányzat raktárát, Gramnek kapóra jön a dolog, és felcsap kalóznak – és az eseménye sodrában még egy mechára is szert tesz.

A raktár kifosztásával a kalózok persze csak még jobban  magukra haragítják a kormányt, és innentől kezdve a hadsereg szinte folyamatosan Gram és újdonsült barátai sarkában van, Gram számára pedig tovább bonyolítja az ügyet, hogy az elfogásukra összehívott egységben ott van gyerekkori barátnője, Vess is.

Gram ugyan első látásra vérbeli shounen-főhős, laza és csak mának él; de szerencsére sok más társával ellentétben nem hót idióta, hanem egy többé-kevésbé érett fiatal felnőtt, aki a különféle egykori munkái miatt több olyan készséggel is rendelkezik, ami időnként a kalózkodás alatt is jól jön (pl. amikor feltűnik neki, hogy a hajón kapható kaja nem valami jó, felcsap szakácsnak, és kifőzdés múltjára támaszkodva olyan ebédeket főz, amivel a társai barátsága mellett azok pénzét is elnyeri). Szerencsére az alkotók azért nem estek túlzásba Gram képességeivel kapcsolatban, így néhány újabb animével (pl. Mahouka) ellentétben ez a sorozat nem a főszereplő istenítéséről szól.

Gram és Elizabeth kapitányKBS_05_1 KBS_12_3 KBS_12_4

A többi szereplő is teljesen rendben van, hamar meg lehet őket kedvelni (bár kevés köztük az igazán emlékezetes), a fontosabb szereplők mind kaptak egy-egy olyan részt, amely csak egyikükre koncentrált.

A kalózkodás fogalmát viszont igen érdekesen értelmezte a Bones stúdió: a kalózok legkomolyabb rajtaütése a kormányzati raktár első részben bemutatott kiürítése, a sorozat folyamán az Auróra hajója egyetlen áruszállító hajót sem rabol ki, kalózságuk gyakorlatilag abban merül ki, hogy idővel bejön egy kincskeresős szál is a történetbe. Mivel azonban a sorozat legtöbb része arról szól, hogyan tudják legyőzni az őket üldöző hadsereget, és hogyan menekülnek meg az ellenségük által állított csapdákból, a szereplők inkább tűnnek a fennálló hatalommal küzdő ellenállóknak, mint kalózoknak (emiatt a Kenran Butou Sai némileg az Eureka 7 előfutárának is nevezhető). Ez annál is furcsább, mert nemcsak ellenfeleik nevezik ők barbárnak és vérszomjasnak, hanem néha maga Elizabeth kapitány is arról beszél, hogy mennyire durva és kegyetlen a kalózlét, viszont ezt az állítást a sorozat nem igazolja (jellemző példa, hogy kalózaink pl. milyen brutális fegyverekkel készültek fel egy közelharcra a sorozat vége felé: pár fickó vascsöveket vett magához a “csatához”, egy másikuk pedig egy partvist. A fenti, alighanem a korhatár-besoroláshoz kapcsolódó dolgoknál nagyobb probléma, hogy a sorozat lehetett volna izgalmasabb is, a “juss be a bázisba, és kapcsold ki az érzékelőket” és a “le kell lépnünk a minket üldöző túlerő elől” típusú részekből sokkal többet ki lehetett volna hozni. Az elvesztegetett potenciál egyébként is jellemző a sorozatra: az elején sikerült összehozni egy egész érdekes kezdést, és megteremteni egy olyan világot, amelyet szívesen megismertem volna jobban is, de az alkotók ahelyett, hogy elmélyítették volna történetet, inkább a napi kalandokra koncentráltak.

Aha, persze
Aha, persze

KBS_22_2KBS_26_1KBS_14_2KBS_13_2KBS_13_1KBS_12_5KBS_25_2

 

Ennek ellenére a sorozat egyáltalán nem rossz, unalmasnak azért nem unalmas, a szereplőket is meg lehet kedvelni és Gram az egyik legjobb főszereplő, akit az utóbbi időben könnyebb hangulatú animében láttam. Ami engem illet, szívesebben néznék meg még egy ilyen lazább sorozatot, mint egy olyat, ami nagyon epikus és nagyra törő akar lenni, de pofára esik.

6/10

 

 

Gundam Build Fighters

GBF32

A Gundam Build Fighters teljesen eltér a korábban tévéképernyőre került Gundam-szériáktól, és a Gundam-rajongókról és Gundam-makettekről szóló Gunpla Builders Beginning G OVA alapötletét viszi tovább. Amikor elkezdtem nézni, nem sokat vártam a sorozattól, de hamar megkedveltem, és már néhány rész után tudtam, hogy ez a sorozat az elmúlt időszak legpozitívabb meglepetése.

A közeljövőben: egy új technológia segítségével lehetővé vált, hogy a Gundam-maketteket mozgásra bírják, és a rajongók egy virtuális térben effektek segítségével valódi csatákat vívhassanak velük. A makettépítés és a velük való harc az egész világon népszerűvé vált, már évek óta rendeznek világbajnokságokat, ahol a világ legjobb makettépítői és legjobb reflexekkel rendelkező harcosai megküzdhetnek egymással.

Gundam Build Fighters - 05_2 Gundam Build Fighters - 05_3

Bővebben…

Mostanában befejeződött sorozatok – röviden

A március utolsó napjaiban véget ért sorozatok közül viszonylag sokat néztem és fejeztem is be, a legtöbbről most csak röviden írnék, de kettőről majd lesz külön bejegyzés is.

Toaru Hikuushi e no Koiuta: fantasyvilágban játszódik, egy felfedezőút során háborúba keveredő vadászpilóta-kadettokról szól. Elég jól indult, de sajnos nem fektettek elég időt a sorozat világának bemutatására, hanem ehelyett inkább a szerelmi szál lett hangsúlyos, ez azonban egy idő után egyre erőltetettebbé vált. 6/10

The Pilot's Love Song - 01_1The Pilot's Love Song - 01_4 The Pilot's Love Song - 03_1 QUALITY

Samurai Flamenco: Masayoshi gyerekkorában túl sok szuperhősökről szóló sorozatot és filmet nézett, és elhatározta, hogy ő maga is szuperhőssé válik. Varrt is magának egy szuperhős-gúnyát, felvette a Samurai Flamenco álnevet, és nekilátott, hogy rendet tegyen bajkeverő/törvényt nem tisztelő állampolgárok között. Sajnos Masayoshinak nincs semmiféle szupereje, és a szuperhős-ruhája sincs tele mindenféle ütős kütyükkel, így a terve elsőre kivitelezhetetlennek tűnik. Egy esti “őrjárata” során megismerkedik egy fiatal rendőrrel, és az ő segítségével Masayoshi végre valóban elkezdheti megvalósítani az álmát, és a lakosokat segítő Samurai Flamenco megindul a híressé válás útján…

A sorozat eleinte kifejezetten érdekes volt, és részről-részre egyre jobb lett, de aztán bejött egy olyan műfajváltás, ami elég sok nézőnek – nekem is – megfeküdte a gyomrát. Néhány rész múlva újabb műfajváltás következett, aztán hamarosan még egy… Ha mást nem is, azt kétségtelenül elérték az alkotók, hogy a Samurai Flamenco az utolsó részekre teljesen kiszámíthatatlanná váljon, és a néző azzal az érzéssel üljön le egy-egy epizód elé, hogy fogalma sincs, mi fog történni (az utolsó rész pedig tett azért, hogy aki látta, az egy darabig nem felejtse el ezt az animét). Sajnos ez a kiszámíthatatlanság nem minden esetben jó ötlet. äđĐł$ß#&@/10

Samurai Flamenco - 18_1Samurai Flamenco - 06_2 Samurai Flamenco - 17_2 Samurai Flamenco - 05 _1 Samurai Flamenco - 12_3

Gin no Saji: hozta az előző sorozat színvonalát.

Gin no Saji S2 - 01_1 Gin no Saji S2 - 03_3 Gin no Saji S2 - 04_1

Kuroko S2: a népszerű kosárlabdázós anime első szezonjával januárban ismerkedtem meg, és hamar összebarátkoztunk, így nem volt kérdés, hogy megnézem-e az akkor már javában futó folytatást. Ez is nagyon bejött, bár volt néhány dolog, amitől nem voltam annyira elragadtatva (pl. ahogy halad a történet, egyre jobban távolodunk a realizmustól, egyes meccseket nagyon elnyújtanak – 40 perces meccsek 5-6 részen át is eltarthatnak – vagy az egyik mellékszereplő érzésem szerint túlzásba vitt műsorideje).

Kuroko's Basketball 2 - 28_2 Kuroko's Basketball 2 - 46_1 Kuroko's Basketball 2 - 47_1

Kill la Kill, avagy mégiscsak a ruha teszi az embert? A Gurren-Lagann alkotóinak új sorozata, amelyben Ryuuko, egy vagány és erős lány a viselőinek különleges képességeket adó ruhákról ismert Honnouji Akadémián keresi apja gyilkosát, és száll szembe az iskolát vaskézzel uraló diákelnökkel, Satsukival, talán az elmúlt fél év legnagyobb hype-ot kapó animéje volt. Ha máshogy is, de legalább annyira elborult volt, mint az, és élvezetességben sem mondott kudarcot.

Hiába volt azonban akciódús és izgalmas, egy idő után mégis egyre repetitívebbnek éreztem. A szereplők sem olyan emlékezetesek, mint Kamina, Simon, Yoko, Nia, Kittan, vagy akár Viral: a főszereplő Ryuuko eleinte jó volt, de agresszív-vagány stílusa csak-ideig óráig volt érdekes, a társai pedig egy idő után leginkább már csak agyonismételt poénok nyomatására szolgáltak – a sorozat második felére azon kaptam magam, hogy Satsukit és társait már sokkal érdekesebb karaktereknek tartom, mint Ryuuko csapatát. 7/10

Kill la Kill - 01_2 Kill la Kill - 01_3 Kill la Kill - 01_5 Kill la Kill - 02_1 Kill la Kill - 05_1

Kill la Kill - 06_3Kill la Kill - 22_2

Gundam Build Fighters:  „Gundam is egy kicsit, meg nem is”. Az elmúlt fél év legkellemesebb meglepetését egyértelműen ez a sorozat okozta számomra: a korábbi Gundamekhez képest gyökeres változást hozott, teljesen másról szólt, mint azok, és a hangulata is eltérő, de nagyon szórakoztató volt. Fogok róla hosszabban is írni.

Gundam Build Fighters - 01_15Gundam Build Fighters - 03_2Gundam Build Fighters - 12_2

Buddy Complex: „Gundam is egy kicsit, meg nem is”#2. A Sunrise ezen mechás sorozatában a főszereplő titokzatos körülmények között a jövőbe kerül, és egy háború közepén találva magát – mily meglepő! – egy mechapilótává válik, és közben megpróbál fényt deríteni időutazása körülményeire is.

A Buddy Complex nézésekor sokszor olyan érzésem volt , mintha a stábnak lett volna egy előre megírt listája arról, hogy a stúdió korábbi sorozatainak toposzai/kliséi közül melyikeket akarják felhasználni. Bár a sorozat gerincét adó időutazás és a mechákat egyedibbé tevő Buddy-rendszer érdekesebbé tette az animét, de maga az alapszituáció (egy mechaprototípust birtokló kis csapat a hagyományosabb technológiával rendelkező, de masszív túlerőben lévő ellenséggel harcol) nem egy helyről ismerős, a két főszereplő duója pedig nagyon emlékeztetett a közvetlenül a BC kezdete előtt véget érő Valvrave főszereplő-kettősére (és akkor a lakatlan szigetes részt még nem is említettem!). Az eredetiség viszonylagos hiányának azonban megvan a maga előnye is: egy ilyen, jól bevált alapokra építkező sorozattal nehéz nagyot bukni, és a Buddy Complexből ennek következtében egy ha nem is túl emlékezetes, de egyáltalán nem rossz, egyértelműen nézhető anime lett. Mechahívőknek ajánlott. 6/10

Ui.: a történet nem ért véget,már bejelentették a folytatást.

BC3Buddy Complex - 02_2 Buddy Complex - 01_6

Uchuu Kyoudai: az űrkutatás-rajongó testvérek története az egyik legérdekesebb (és legjobb) anime volt, amit az elmúlt két évben láttam, úgyhogy ez is megérdemel egy önálló bejegyzést. Addig is ajánlom mindenkinek!

Space Brothers - 15 Space Brothers - 24_2

 Magi S2:  csoda történt! A Magi aktuális szériája végre főleg a címszereplő Magiról szólt, nem pedig Alibabáról, más harcosokról, vagy a szomszéd Pistiről! Ezzel együtt az angst-szint is óriásit csökkent, és ennek hatására ez a sorozat határozottan élvezetesebb volt  az előzőnél. 7,5/10

Magi S2 - 07_4 Magi S2 - 08_1 Magi S2 - 08_2

Majestic Prince

“Hős vagyok! …talán.”

A távoli jövőben: az emberiség elkezdte az űr meghódítását és benépesítését, de egy ellenséges idegen faj, a Wulgaruk hadserege megálljt parancsolt a terjeszkedésnek. Történetünk kezdetén az emberiség vesztésre áll, a háború kimenetelét génmódosított gyerekek szuperkatonává képzésével próbálják megfordítani. A sorozat főszereplői, Izuru, Asagi, Kei, Tamaki és Suruga fiatal mechapilóták egy csapata, akik, bár egyenként mind tehetségesek, de katasztrofális csapatmunkájuk miatt katonai akadémiájukon mégis nevetség tárgyai. Egy nap azonban a folyamatosan vesztésre álló hadsereg arra kényszerül, hogy Izuruékat ültesse be a legújabb mecha-prototípusokba, hogy bevetésükkel legalább egy kis időt nyerjenek, és a fiatalok meglepően jól szerepelnek első csatájukban. A hadsereg pr-osai és a média máris az emberiség új reménysugaraként hirdeti Izuru szedett-vedett kis csapatát…

MJP12
Balról jobbra: Asagi, Suruga, Izuru, Tamaki, Kei

Innentől kezdve a csapat különböző küldetéseken vesz részt, amelyek során meg kell szokniuk a régebbieknél sokkal hatékonyabb, ám jóval nehezen kezelhetőbb mecháikat, teljesíteniük kell egyes nem túl kompetens feletteseik átgondolatlan ötleteit, és dolgozniuk kell a csapatmunkájukon – miközben minden küldetés során az életükért kell küzdeniük.

A sorozat első fele sokkal könnyedebb volt, mint  a hasonló témájú animék, viszonylag kevés volt a depizés és elég sok volt a poén, sőt, a karakterek időnként még SD-arcot is vágtak.  A Majestic Prince első fele élvezhető volt – mind a szereplők, mind a csaták szórakoztatóak voltak – még ha egyes epizódok gyengébbek is voltak.

Majestic Prince - 03_1vlcsnap-00017vlcsnap-00027vlcsnap-00025vlcsnap-00023vlcsnap-00024 vlcsnap-00022

A 13. részben aztán beindult a sorozat (ekkorra a történet már túl volt egy csavaron), egy új szereplő megjelenésével (és az ő titkával) a sztori tovább bonyolódott, a hangulat komolyabbá vált, és kiderült, hogy sok más animével ellentétben a Majestic Prince alkotói a sorozat költségvetésének nagyját nem az első, hanem a későbbi részekre fordította: a csaták animációja egészen elképesztővé vált. A Majestic Pince bejelentette igényét az Év Mechás Animéje címre. (Mondjuk olyan riválisok mellett, mint a Gargantia és a Valvrave, ez nem volt nehéz.) A féltávnál megszerzett lendület kitartott az utolsó részig, és a sorozat számomra az év egyik legnagyobb kellemes meglepetésévé vált. (A poénok sem maradtak el, bár a számuk észrevehetően csökkent. Azért így sem maradtunk humor nélkül, és ami szintén fontos: a gegek egyszer sem érződtek erőltetettnek, csak akkor dobtak be egyet-egyet, amikor azok tényleg illettek az aktuális hangulathoz.)

Majestic Prince - 14_4Majestic Prince - 17_1Majestic Prince - 18_1

De egy jó animéhez persze nem elég a jó animáció, kellenek hozzá a jó karakterek is. Ezeket is megkaptuk. A katonai akadémiára való belépésükkor emléktörlésen átesett, és így új identitást kereső fiatal pilóták valamilyen módon mind emlékezetessé váltak: a szabadidejében folyton mangát olvasó és rajzoló Izuru, aki az olvasmányai hatására Hőssé akar válni, a folyton a szerelmet kereső (és nem találó) Tamaki, az ehetetlenül édes süteményeket sütő, a nézők között számos rajongót szerzett kuudere Kei, és Asagi, a csapat egyetlen komoly tagja. (Ja, és ott van még Suruga is). Az öt pilótánk mellett a mellékszereplők között is számos rokonszenves karakter volt (Izuruék anyahajója személyzetének több tagja valamint három másik pilóta).. Kevés olyan animét láttam az utóbbi időben, amelyik ilyen szerethető szereplőgárdát hozott össze. Közülük természetesen Izuru fejlődésén volt a hangsúly, de a sorozat vége felé Asagi is nagyobb szerepet kapott, és Keinek meg Tamakinak is megvolt a maga pillanata (szegény Suruga viszont eléggé háttérbe szorult).

Azt is értékeltem még a cuccban, hogy több, animés (és filmes) klisét/toposzt elhagytak vagy kifordítottak: az inkompetens, tehetségtelensége miatt rendszeresen nagy vérveszteségeket és vereségeket elszenvedő parancsnokot leváltják, a tehetséges helyettesét viszont előléptetik;, a bevetés előtt a barátnője fényképét mutogató katona nem hal meg (hanem…); valamint az utolsó részben az egész életében kihívást, méltó ellenfelet kereső negatív szereplő nem esik pánikba, amikor vesztésre áll, és nem kezd el torkaszadtából kiáltozni, hogy “Ez nem történhet meg velem, Főgonosz-samával!!”, hanem csak annyit jegyez meg magában, hogy “Szóval ilyen érzés a félelem? Hmm, egész érdekes!”.

A sorozat végével is meg vagyok elégedve (az utolsó pár perc ugyan némileg emlékeztetett egy másik mechás sorozat végkimenetelére, de mivel épp azzal voltam elfoglalva, hogy a grafika minősége miatt a padlóra esett államat valahogy visszategyem a helyére, annyira nem háborított fel a dolog). Ami a történet lezárását illeti: sikerült összehozni egy olyan véget, ami valószínűsíti ugyan a folytatást (amennyiben a stúdió vezetői úgy döntenek, hogy megérné folytatást készíteni), de akkor is megállja a helyét, ha esetleg mégse lenne Majestic Prince 2.

Ha a sorozat első fele is olyan minőségű lett volna, mint a második, akkor szerintem a Majestic Prince a mecha műfaj legendái közé kerülhetett volna, de így “csak” egy jó sorozat lett belőle.

8/10

IGPX: Immortal Grand Prix

IGPX2

A Code Geass görkorcsolyázós mechái előtt egy évvel debütált ez a jégkorcsolyákon* közlekedő mechákat felvonultató anime.
A jövőben a világ legnépszerűbb motorsportja az IGPX, amelyben versenyautók helyett versenymechák száguldoznak a külön nekik épített pályán (a sportág népszerűségét jelzi, hogy a pálya köré épített város IGPX City névre hallgat). A versenyek során 2 háromfős csapat küzd meg egymással, a háromkörös (egy kör jó hosszú) verseny 2-3. körében a mechák közti bunyó is megengedett. Főszereplőink egy, az IGPX második osztályából az elsőbe feljutott kis csapat tagjai, akik egyenként ugyan tehetségesek, de a csapatmunkájuk nem valami jó: a többnyire blazírt Takeshi, a fiú szinte tökéletes ellentétét képező Liz és Amy, a trió egyetlen kiegyensúlyozott tagja.

*ez nem teljesen találó megnevezés, mivel nem jégen, hanem aszfalton versenyeznek, de jobb nem jutott az eszembe

Immortal_Grand_Prix_-_12_3 Immortal_Grand_Prix_-_10_2 Immortal_Grand_Prix_-_03_1 Immortal_Grand_Prix_-_23_1 Immortal_Grand_Prix_-_08_1 Immortal_Grand_Prix_-_03_4 Immortal_Grand_Prix_-_03_3 Immortal_Grand_Prix_-_03_2 Immortal_Grand_Prix_-_20_1

A sorozat az IGPX bajnokságának két szezonjáról szól, az elsőben a csapat igyekszik megbirkózni az IGPX királykategóriája által támasztott kihívásokkal, mind a korábbiaknál sokkal jobb ellenfelekkel küzdő versenyzők, mind a csapat vezetője, a nagyapja vállalkozását (és álmát) öröklő, a pilótáinál csak pár évvel idősebb Satomi, akinek versenyek és a belső konfliktusok lerendezése  mellett a csapat megnövekedett költségeit fedező szponzorok megtalálásával is foglalkoznia kell.

A második szezon kezdetére Takeshiék már megtalálták a helyüket az IGPX első ligájában, de még mindig van mit tanulniuk (amivel maguk is tisztában vannak), és az ellenfelek részéről egy új kihívással is meg kell küzdeniük – egy szó mint száz, ez a szezonjuk sem problémamentes.

Sportanime lévén az IGPX sem hagyhatta ki a csapatmunka és a  sportolók folyamatos fejlődésének fontosságának hangsúlyozását, a főszereplők jellemfejlődésével a sorozat második fele kezdett komolyabban foglalkozni, a sport és a többi csapat bemutatása után. Ez elméletileg azt jelentené, hogy az anime második fele sokkal mélyebb és jobb az elsőnél: a gyakorlatban az előbbi megvalósult, az utóbbi viszont… fogalmazzunk úgy, hogy egyes eseményeket erőltetettnek/nem jól előkészítettnek éreztem – de azért mindent összevetve így is egész jó volt. A versenyek viszont tényleg sokkal jobbak, szebbek, izgalmasabbak voltak a sorozat második felében, itt már meglátszott, hogy a sorozatot a Production I.G. készítette…

Az IGPX egy szórakoztató, izgalmas shounenanime, amit érdemes megnézni, de nem az a sorozat, amit még évek múltán is emleget az ember.

6/10

Robotics Notes

A Robotics Notes anime alapjául szolgáló játék a Steins Gate készítőinek új története és meglehetős hasonlóságot is mutat azzal: az otakupoénokkal és szerelmi szállal átszőtt sztoriban egy csapat, a modern technológiában otthon lévő fiatal bütykölgetés közben véletlenül fényt derít egy összeesküvésre, amelyet nem tárhatnak a nyilvánosság elé, de amely mellett nem mehetnek el…

Bővebben…

Broken Blade

Újabb olyan anime, amiről nehezen tudnék hosszasan írni. Érdekes darab, és nem csak az egyedi, 6×50 perces megoldás miatt. Az alapsztorit már leírtam korábban, úgyhogy most inkább az összhatásról próbálnék írni. A harmadik résztől a Broken Blade elkezdte kialakítani a saját arculatát, innentől már megszűnt az eredetiségével kapcsolatos problémám. Új szereplők is színre léptek mindkét oldalon: Rygart új bajtársa, a kiszámíthatatlan Girge az ellenséges katonákon kívül saját alakulatának is gondokat okoz, Athens oldalán pedig a kegyetlen Borcuse generális bővíti a karakterek sorát.

Bővebben…