Uchuu Kyoudai

Az Uchuu Kyoudai (angol címén Space Brothers) főszereplője két testvér, Mutta és Hibito, akik gyerekkoruk óta azt tervezik, hogy felnőve űrhajósok lesznek majd.

Évtizedekkel később: Hibitónak összejön a dolog: egy nemzetközi csapat tagjaként részese lehet annak az kísérletnek, amelyben az űrhajósok azt tesztelik, hogy vajon lehetséges-e hosszabb időn át a Holdon élni. Mutta élete kevésbé rózsás: egy autógyártónál dolgozik tervezőmérnökként, amíg ki nem rúgják, miután Zidane hírhedté vált fejesét alkalmazza a Hibitón gúnyolódó főnökén. Immár úgy tűnik, hogy rendes munkát is csak szerencsével fog találni, az álmát, az űrhajózást pedig végképp elfelejtheti… vagy mégsem?

Mutta ugyanis éppen akkor talál rá a JAXA (a Japán Űrkutatási Ügynökség) leendő űrhajósokat kereső (ill. kiképző) programjának felhívására, amikor már-már feladta, hogy valaha is jobb munkát fog találni az újságosztogatós, áruházi mikuláskodós és hasonló részmunkaidős melóknál, és azonnal kap a lehetőségen. Az Uchuu Kyoudai (többnyire) az ő története és az űrhajósok története. Milyen kihívásokkal, milyen kiképzésekkel kell megbirkózniuk a leendő űrhajósoknak? Milyen ismeretekkel és készségekkel kell rendelkezniük? Kik és hogyan segítik őket a háttérből a munkájuk során?

Az Uchuu Kyoudai-on meglátszik, hogy alkotói komolyan vették a témát, és becsületesen utánanéztek az űrkutatás témájához, és akár még az eziránt csak mérsékelten érdeklődő nézők figyelmét is képesek felkelteni, szórakoztatás közben tanítani. (A sorozat elkészítéséhez egyébként még a NASA is segítséget nyújtott).

A sorozat (ill. az alapjául szolgáló manga) már akkor is az utóbbi évek jobb és érdekesebb animéi közé tartozna, ha csak a fenti kérdésekkel foglalkozna, de az UK történetének sava-borsát mégsem az ismeretterjesztés adja, hanem a  szereplők. Ahogy a történet halad, és Mutta az űrhajósok kiválasztási folyamatának újabb és újabb szintjére lép, újabb és újabb társakat/riválisokat valamint kiképzőket ismer meg, akik közül szinte mindenki érdekes valamilyen szempontból.

A két testvér közül a történet oroszlánrészében Mutta a főszereplő, egy hamar megkedvelhető, rokonszenves és vicces fazon (rendszeresen szállítja a jó poénokat), aki mindenkivel barátságos (a sorozat folyamán több, valamilyen problémával küzdő, ill. traumát átélt mellékszereplőn segít – akkor is, ha az eleinte valamiért lenézi őt, és nem kér a segítségéből), és a csoportmunkában végrehajtandó feladatok során találékonysága, mérnöki logikája nem egyszer húzza ki a bajból csoportját.

Hibito eleinte csak Mutta (és mindenki más) példaképeként, piedesztálra emelve jelenik meg, de a róla szóló részek alatt az ő emberi oldalát is megismerhetjük, és Muttához hasonlóan neki is több csapást le kell küzdenie a sorozat folyamán.

Amint nem kevés anime, hangulatát tekintve az Uchuu Kyoudai is ötvözi a vígjátékot a drámával. Többnyire humoros, de sok mellékszereplő múltja rejt valamilyen szomorú eseményt (gyakran szeretteik elvesztését), és a sorozat második felében is történnek olyan események, amelyek miatt a hangulat komolyabbá válik.

Az openingek és endingek képi világa is az UK lazább stílusát hozza, és nagyon ötletesek, emlékezetesek. A zenék már sajnos már nem mindig…

Ha már úgyis a külsőségeknél tartunk, ideje rátérni a sorozat gyenge pontjaira, mert sajnos van több is. Vegyük például a grafikát és az animációt: meglátszik, hogy a stúdió igyekezett spórolni rajtuk (a hosszú sorozatok átka…), és sajnos nem ritka, hogy a közeli vagy félközeli képeken a szereplők arcát nem sikerül rendesre összehozni (cserébe viszont a fontosabb jelenetek totálképei, – pl. egy űrhajó fellövése – látványosak, csak sajnos viszonylag kevés van belőlük). Sajnos néha a hosszú sorozatok másik átka, a sztori szükségtelen elnyújtása is felütötte a fejét. Ez ugyan szerencsére nem volt gyakori, de azért volt két olyan történetszál, amit nyugodtan megoldhattak volna 1-2 résszel kevesebből is. Egy másik, szerencsére csak eleinte jelen lévő zavaró tényező alighanem abból adódott, hogy az eredetileg az érettebb korosztálynak szánt mangából megpróbáltak egy, a gyerekek számára is szórakoztató animét csinálni, ami a humor mennyiségének emelésével történt, de sajnos a főszereplő karakterizációjának kárára: az első részekben  Mutta gyakran totális idiótának tűnt . Szerencsére az ilyen poénok viszonylag hamar abbamaradtak, és ezután Mutta egy tényleg nagyszerű, intelligens, másokat empátiával kezelő, de a humorát el nem vesztő főszereplővé válhatott.

Nem sok olyan animét láttam az utóbbi években, amit kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlani tudok, de az Uchuu Kyoudai a néhány hibája ellenére is ilyen.

8/10

(Ui.: a mangamég nem ért véget.)