Maou Maoyuu Yuusha (eddig 5 részt láttam belőle): egy fantasyvilágban az emberek és a démonok hosszú-hosszú évek óta háborúban állnak egymással. A Hősnek sikerül bejutnia a Démonkirály kastélyába, hogy megölje őt és ezzel véget vessen a háborúnak. Azonban amikor végre szembekerül ellenségével, nagy meglepetés éri: a Démonkirály valójában nem egy gonosz szörnyeteg, hanem egy csinos, kedves és okos fiatal lány (aki csak a hagyományok miatt viseli a Démonkirály nevet). A lány előáll egy tervvel aminek segítségével véget vethetnek a háborúnak, és a Hős csatlakozik hozzá. Így hát elindulnak kettesben, hogy elkezdjék megvalósítani a Démonkirálynő tervének első lépését.
A Maou Maoyuu Yuusha sokban emlékeztet a Spice and Wolfra, ahhoz hasonlóan itt is fontos szerepet kap a két főszereplő kapcsolata, valamint a gazdaságnak az emberek életében játszott szerepe (csak itt a mikro helyett a makrón van a hangsúly). Eddig tetszik.
Robotics Notes (eddig 14 részt láttam belőle): az anime alapjául szolgáló játék a Steins Gate készítőinek új története, úgyhogy sokat vártam a történettől. Az első részek némileg csalódást keltettek, a két főszereplő eleinte nem volt valami szimpatikus: Aki túl gyerekes volt a folytonos pörgésével, a nemtörődöm Kai pedig elég bunkónak tűnt. Szerencsére aztán kiderült, hogy Aki képes komolyabban viselkedni, és Kai sem az a hideg fapofa, aminek első látásra tűnt. A következő részekben megjelent a többi fontosabb szereplő is, és szép lassan elkezdett csordogálni a történet is. Utóbbi meglehetős hasonlóságot mutat a Steins Gate történetével: az otakupoénokkal és szerelmi szállal átszőtt sztoriban egy csapat, a modern technológiában otthon lévő fiatal bütykölgetés közben véletlenül fényt derít egy összeesküvésre, amelyről nem szólhatnak másoknak, de amely mellett nem mehetnek el…
Mostanra már beindult a történet (ha elég lassan is…), és elmondható, hogy a Robotics Notes egy jó sorozat, de a Steins Gate szintjét azért nem éri el: ez a stáb a hangulat váltakozását sem tudja olyan mesterien kezelni, mint az ottani, és a szereplők se közelítik meg Okarinék zsenialitását.
Uchuu Kyoudai más néven Space Brothers (eddig 42 részt láttam belőle): Mutta és Hibito tavaly kezdődött története az egyedibb sorozatok közé tartozik, az űrhajósok életét realisztikusan bemutató történet nemcsak tanít (meglátszik rajta, hogy a NASA és a JAXA is segítette az anime stábját), de szórakoztat is (ha a poénok néha túl gyerekesek is), és a karakterek is kidolgozottak. A sztorit ugyan néha a kelleténél jobban elnyújtották, de az utóbbi részek nagyon izgalmasak voltak.
SaiyaGin Blogja 